Mi legyen a jövőkép egy év múlva
Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának állásfoglalása A Római-part fejlesztése az idén két tervezési folyamattal folytatódik: 1 a jövőkép vizióiból kiindulva integrált, minden ügyet felkaroló fejlesztési koncepció készül továbbra is közösségi tervezéssel, illetve 2 az árvízvédelem megújításának lehetőségeire változatelemzés, megvalósíthatósági tanulmány készül.
Milyen lesz a Római-part 20 év múlva? A Fővárosi Önkormányzat kérdőívvel, közösségi tervezési eseményekkel segítette a közös vízió kialakítását. Sain Mátyás írása.
A Római-part másfél évszázada a főváros emblematikus üdülőhelye, ami elsősorban a dunai evezős sportélettel, majd később egyre sokszínűbb gasztronómiai kínálatával vonzotta, vonzza a látogatókat. Az utóbbi évtizedben azonban egyre több kritikai vagy éppen az értékek eltűnése miatt aggódó hang hallatszik, és egyre nyilvánvalóbbak a válság jelei: a sokak szerint túlburjánzó vendéglátás, vagy a sétány menti telkek egyre intenzívebbé váló, visszafordíthatatlan beépülése.
Mi lesz 5 év múlva? Oly szempontból pedig még érdekesebb az általa felvázolt jövőkép, hogy azok a folyamatok, melyek az emberiséget érintő kihívásokhoz vezetnek, már jelenleg is javában zajlanak.
Fotó: Jobb látás gyertyával Bertalan Fotó: Sain Mátyás Az egész helyzetre árnyékként vetül mi legyen a jövőkép egy év múlva partmenti mobilgát elképzelése, ami az árvízi védművet a jelenlegi Nánási út — Királyok útja nyomvonalról a sétányra helyezné, védve a Római-parti hullámtérben felépített ingatlanokat, és egyben megteremtve a lehetőséget a telkek még intenzívebb hasznosítására, beépülésére.
A sétány egyedi hangulatának, a természetközeli Duna-part látványának védelmében — és többek közt a teljes beépülést is ellenezve — a mobilgát felépülését az utóbbi években civil csoportok akadályozták meg.
Fotó: Sain Mátyás Fotó: Sain Mátyás Az árvízvédelmi gát elhelyezkedéséről szóló döntések meghozására, illetve a terület fejlesztésével kapcsolatos lépések meghatározására a főváros jelenlegi vezetése olyan megközelítést választott, amely a hosszú távú célok beazonosításával kezdi a munkát, és párbeszédbe, közös gondolkodásba hívja az érintettek.
A Római-partot — mint üdülőterületet, közterületet, zöldfelületet — sokféle ember használja, szereti, ezért fontos, hogy az ő sajátos meglátásaik, szükségleteik tükröződjenek a tervekben. Eközben az árvízi védekezéssel kapcsolatos műszaki megoldásoknak lehetőleg támogatnia kell ezeket a törekvéseket, miközben a fő cél a teljes Csillaghegyi-öblözet, az érintett lakótelepek, lakóterületek maximális árvízi biztonságának megteremtése.
A főváros vezetése által választott út első lépése annak kiderítése, hogy a Római-part igen sokszínű használói köre — a vízisportok szerelmesei, a vendéglátóhelyek közönsége, a sétálók, futók, kerékpározók, a Duna-parti kavicsos föveny rajongói, a horgászok, a helyben felépült üdülőparkok egyre népesebb tulajdonosi köre — milyen jövőt kíván a Római-partnak. Ezt a közösségi jövőkép-tervezési feladatot a Fővárosi Önkormányzat magára vállalta és szeptemberében, aktív partnerségében Óbuda-Békásmegyer önkormányzatával, megkezdte az érintettek feltérképezését, bevonását.
Fotó: Sain Mátyás Tavaly szeptemberben a Római-partot szerető, használó budapestiek találkozhattak azzal a kérdőívvel, amely feltette a kérdést: milyennek szeretnéd látni a Római-partot 20 év múlva? Másfél hónap alatt közel kitöltő nyilatkozott arról, hogy mit tart a terület legfőbb értékeinek, mi az, amin változtatna, és ezeket szem előtt tartva milyennek szeretné látni a Római-part jövőjét.
A legfontosabb helyi érintett csoportokat — a vendéglátósokat, a vízisportok szervezőit, a helyben lakókat, a terület fejlesztése kapcsán rengeteg önkéntes munkát vállaló civileket — online beszélgetések keretében szólította meg az önkormányzat. A kérdőívből és a különböző érintettségű szereplőkkel folytatott beszélgetésekből kirajzolódott, hogy a terület jövőjével kapcsolatban miben van szinte teljes egyetértés, és természetesen azok a vitás helyzetek, konfliktusok is napvilágra kerültek, ahol további egyeztetésekre, közös gondolkodásra van szükség a mindenkinek megfelelő megoldások megtalálására.
Fotó: Soós Bertalan A közösségi tervezés által felszínre hozott információk, javaslatok alapján elkészült a Római-part jövőképe.
- A rövidlátás új módszer
- Milyen legyen Zirc 15 év múlva?
- В конце концов Хилвар сумел успокоить его, и во время возвращения на глайдере Криф, казалось, смирился с положением.
- Valami nincs rendben a látással
- Gyenge látással lehet ugrani
Az utolsó, véleményezési szakaszban emailen beérkező észrevételek alapján kiegészített, javított dokumentum immár elérhető a romai. Ugyanitt megtalálhatók a tervezés előzményeként elkészült anyagok, a tervezési folyamat keretei, tudnivalói, illetve a közösségi párbeszéd során keletkezett valamennyi információ.
A jövőkép legfontosabb üzenete, megállapítása, hogy a Római-partot úgy kell fejleszteni, alakítani, hogy megőrizze fekvéséből és múltjából adódó egyedi, sajátos karakterét, hangulatát, szellemiségét, amely a más fővárosi Duna-parti helyszínek között is egyedülállóvá teszi.
Az idős fák, a zöldfelületekkel kísért kavicsos Duna-parti föveny a terület legfőbb vonzereje, és egyetértés van abban is, hogy a Római-part elsődlegesen a rekreáció, az üdülés és a szabadidősportok helyszíne. Fontos, hogy sokféle korú, érdeklődésű, anyagi helyzetű látogató számára tudjon kikapcsolódást, örömöt, elérhető szolgáltatásokat nyújtani, és a Római-part fejlődésében mindig középpontban álló evezős sportélet fejlesztésének fontosságával is a legtöbb megnyilatkozó egyetértett.
Fotó: Sain Mátyás Ez év során megkezdődik a közösségi tervezés újabb köre, amely lehetőséget ad a fejlesztendő helyzeteket részleteiben is megvizsgálni, illetve ezzel párhuzamosan elindul az árvízvédelmi lehetőségek beazonosítása, összehasonlítása is.
Milyen legyen Zirc 15 év múlva?
A főváros által megkezdett közös munka célja, hogy a Római-part 20, vagy akár év múlva is Budapest sokak által szeretett és használt kikapcsolódási helyszíne legyen. A jövőképet bemutató dokumentum megnézhető a romai. Fotó: Sain Mátyás.
